¹[A karmesternek: Dávid zsoltára.] ²Szabadíts meg, URam, a gonosz emberektől, védj meg engem az erőszakos férfiaktól, ³akik gonoszt gondolnak szívükben, és mindennap háborúságot keltenek. ⁴Nyelvüket élesítik, mint a kígyó, vipera mérge van ajkukon. [Szela] ⁵Ments meg, URam, a gonoszok kezétől, védj meg engem az erőszakos férfiaktól, akik jártomban el akarnak buktatni. ⁶Tőrt vetettek nekem titokban a kevélyek, köteleket és hálót terítettek ösvényem szélére, csapdát állítottak nekem! [Szela] ⁷Azt mondtam az ÚRnak: Te vagy Istenem! Hallgasd meg, URam, könyörgésem hangját! ⁸Én URam Istenem, erős szabadítóm, te oltalmazod fejemet a háborúság napján! ⁹Ne add meg, URam, amit a gonosz kíván, rossz szándékát ne hagyd beteljesülni, mert fölfuvalkodik! [Szela] ¹⁰A körülöttem ólálkodók fejét borítsa el saját ajkuk átka. ¹¹Hulljon rájuk izzó parázs; vesd őket tűzbe és verembe, hogy föl ne kelhessenek! ¹²A rágalmazó ne maradjon meg a földön, a zsarnok embert üldözze a veszedelem, amíg össze nem esik. ¹³Tudom, hogy az ÚR fölkarolja a szegények ügyét, a nyomorultak jogát. ¹⁴Csak az igazak magasztalják nevedet, és az igazságosak lakhatnak színed előtt!